the GazettE - Mayakashi （まやかし）

Toki ni hada wo saku hodo utsuro zaratsuita kouzetsu

Időnként olyan üres vagyok, hogy az már szétfeszíti bőröm, érdes torok

Me wo akete nomikonda genwaku kowarete yukeru you ni

Nyisd fel a szemed, a megbűvölés, amit sokáig nyeltem, törjön szét

Uagai ha hodoketa hazu ...

Azt hittem, feloldottuk a bizalmatlanságot…

Toi kake you no nai sappuukei

Felmerülnek kérdések, hasztalan sivárság

Dakiau dake muimi to

Az ölelésnek nincs már értelme

Iro wo wasureta sakura ga mau mada umaku kawarezu

Táncolva hullik a színét felejtett szakura, még nem tud ügyesen változni

Nanika wo motometa wake ja nai wasurete yukeru you ni

Nem kerestem semmit, csak felejteni akartam

Uragiri wo shitteta kara

Tudtam az árulásról

Nemureru made mitsumesasete

Míg el nem alszom, engedd hogy nézzem

fukai uso wo

a mély hazugságot

Tada aware wo enji unubore mawaru

Játszod a bánatot, de az önteltség irányít

nobasu te sae mienakatta

még a kinyújtott kezet sem láttam

Mayakashi ni kiss wo kizu ni yurushi wo

Adj egy színlelt csókot, a sebeket bocsásd meg

kidzukeba mata koko ni ha dare mo ...

mire feleszméltem, már senki nincs itt…

Nagashikomu chinsei ni kaitou nado nozomanai

A lezúduló csendre nem akarok magyarázatot

Isshun no touhi ga owari to shiranu furi wo

Úgy teszek mintha nem venném észre, hogy vége a pillanatnyi menekülésnek

Tada warau dake de nijinda kyori ga

A puszta nevetéstől nőtt a

amari ni mo kanashikatta

lehetetlenül szomorú távolság

Fusagu tabi ni sebamaru kyori ha

Mikor egymás útjába állva csökkent a távolság,

yasashi sugite tsumetakatta

túl szép, hideg érzés volt.

Irodzuiteku hanabira no you ni

Mint a színt váltó virágszirmok

Toki ga kureba omoidashite

Ha eljön az idő, emlékezz

Kareochiteku hanabira no you ni

Mint az elszáradó, lehulló virágszirom

Toki ga kite mo wasurenaide

Ha eljön az idő, se felejts