the GazettE - Guren

Gomen ne, ato sukoshi anata no namae to nemurasete
Bocsáss meg, még egy kicsit engedd, hogy a neveddel aludjak

Yorisotta sugishinichi wa itami wo yorokobi ai
A közeledő elfogyó napok a fájdalmat örömmel ötvözik
Ryoute ni utsushidasu anata wo omoi naiteiru
Ha rád gondolok, ahogy itt vagy a két kezemben, sírok
Soko ni furu kanashimi ha shiranai mama de ii yo
Az ott hulló szomorúságról jobb, ha nem tudok
Ansoku ni furue wo oboeta taguri yume wa nani wo miru
Eszembe jutott a remegés a nyugalomban, az egyre közeledő álomban mit láthatok?

Usure naide anata yo wazuka na toiki wo kikasete hoshii
Ne halványulj el, csak egy parányi sóhajt hallass, kérlek
Chiisana kodou de naku
Te, aki egy kis szívdobbanástól is sírsz
anata yo koko made oide
gyere ide, kérlek
Kawaranai yume ni tsuduki ga aru nara douka togireruzuni
Ha a változatlan álomnak volna folytatása, kérlek ne legyen megszakítás
Koufuku to yobe nakutemo oborete kasanaru hibi wo
Még ha nem is nevezhető boldogságnak
Usure naide anata yo wazuka na toiki wo kikasete hoshii
Ne halványulj el, csak egy parányi sóhajt hallass, kérlek
Chiisana kodou de naku
Te, aki egy kis szívdobbanástól is sírsz
anata yo koko made oide
gyere ide, kérlek

Sukui no te sae mo aimai de byou kizami no mayu wa
Még a segítő kéz is tétova és a másodperceket véső báb
Ito wo chigirezuni hai ni naru
Hamuvá válik anélkül, hogy széttépte volna a szálat.

Usure naide anata yo wazuka na toiki de kiitete hoshii
Ne halványulj el, csak egy parányi sóhajjal hallgass ide, kérlek
Chiisana kodou no ne ni kasurenu inori yo todoke
Egy parányi szívdobbanás hangjában a töretlen ima érjen el
Yobenu namae wo daite
Karjaimban tartom a szólíthatatlan nevet
yubiori kazoeru asu wa kienai
Az ujjaimon számolom, de a holnap nem tűnik el

Mimi wo fusagi kiiteta yurikago yureru oto
Süket fülekkel hallgattam a bölcső ringó hangját

Torimodosenu haru ni guren no hana ga saku
A soha vissza nem térő tavaszon a vörös lótusz virága szirmot bont.