Kedves Te, hogy vagy? Ez az első, hogy levelet írok.
Boku wa nantonaku genki desu. Hitori ni mo sukoshi naremashita.
Én hellyel-közzel jól vagyok. Kicsit már hozzászoktam, hogy egyedül vagyok.
Kaerimichi, yoru no kouen ga mankai no sakura dattan de,
Hazafelé a parkban, ahova bementem, virágoztak a szakurák,
kimi no koto wo omottari shitemasu.
és erről eszembe jutsz.
Makkuroi sora ni ukande sakura wa aeideiru you desu.
A tintafekete égen úszva, mintha a szakurák sóhajtoznának.
Sekai no binetsu ga agaru kara keshiki ga yugande mietekimasu.
A világ láza emelkedik, ezért a tájat már eltorzítva látom.
Sore ga koi no sei nara, kitto, itsuka bokura wa mushi no iki.
Ez a szerelem miatt van, biztos én is egyszer elmúlok majd.
Saigo no tsubomi ga hiraitekimasu.
Kinyílik az utolsó bimbó.
Haro-, haro- kikoemasuka?
Helló, helló, hallasz engem?
Boku wa boku de iremasuka?
Önmagam tudok maradni?
Inoru te ni hanabira desu. Kimi ni fureta you desu.
Imádkozó kezemben virágszirom. Talán te is megérintetted.
Azayaka na iro de oto wo tatete sakura ga saku.
Élénk színekkel, hangot kiadva virágzik a szakura.
Kimi no koe wo oikaketeku. Koboretekuru koi no kakera.
Üldözöm a hangodat. A szerelem szilánkjai szétperegnek.
Miageta nara, hana furu haru.
Felnézek, virágszirmot hullat a tavasz.
Attakai kaze ga fuitekimasu. Mou sugu haru no arashi ga kimasu.
Langyos szél fújdogál. Hamarosan ideérnek a tavaszi viharok.
Kurutta you ni saiteru kedo, izure wa chiriyuku unmei desu.
Őrülten nyílnak a virágok, de végül mindnek az a sorsa, hogy széthullik.
Sore ga koi ni mo yoku niteite, itsuka no bokura ni sokkuri de,
Ez a szerelemre is nagyon hasonlít, pontosan olyan, mint a valamikori “mi”,
omoidashi warai shiteshimaimasu.
jut eszembe, és felnevetek.
Haro-, haro- doko desuka?
Helló, helló, hol vagy?
Boku ni nani ga dekimasuka?
Mire vagyok én képes?
Sagasu te ni hanabira desu. Kimi ni fureta you desu.
A keresgélő kezeimben virágszirom. Talán te is megérintetted.
Azayaka na iro de oto wo tatete sakura ga saku.
Élénk színekkel, hangot kiadva virágzik a szakura.
Tsunaida te ga hanareteiku. Koboretekuru sen no negai.
Összekulcsolt ujjaink szétválnak. Ezer kívánság bukik ki belőlem.
Miageta nara, hana furu haru.
Felnézek, virágszirmot hullat a tavasz.
Maichiru sakura de kimi no kao ga mienaku naru.
A táncolva hulló szakurák közt eltűnik előlem az arcod.
Awai yume ga sameteku kara, koboreru no wa namida de————.
Felébredek a halovány álomból, csak a könnyek peregnek————.
Azayaka na iro de oto wo tatete sakura ga saku.
Élénk színekkel, hangot kiadva virágzik a szakura.
Taisetsu datta mono ha zenbu, kono ki no shita ni umeteiku yo.
Mindent, ami valaha fontos volt, ennek a fának a tövébe temetek.
Me no mae ni ha, wakareru haru.
Az orrom előtt van az elváló tavasz.
Miageta nara, hana furu haru.
Felnézek, virágszirmot hullat a tavasz.
Boku no ue ni, boku no ue ni, sotto————.
Fölöttem, egyenesen rám, lágyan————.
Jelenteném, ez az a dal, ami bárhol vagyok, bármit csinálok, megríkat. Nem tudom pontosan, hogy miért, az egy dolog, hogy szép szövege, dallama, satöbbije van, de ez az egyetlen olyan szám, amire bármikor képes vagyok bőgni.
És jelentem, ma készült ehhez a dalhoz illusztráció is, méjd báj mí, vagyis saját kezem által. Ezt meg lehet tekinteni egyetlen sorral lejjebb. A képhez tartozó sor "Inoru te ni hanabira desu"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése