Most mit tudnánk tenni?
Mit kellene tenni?
Ha meghallom a tévéből, meg innen-onnan a híreket, csak összeszorul a szívem.
Magánemberként minden erőmet összegyűjtve küzdök, de azt érzem, hogy bandaként még sokkal-sokkal nagyobb dolgokra lennénk képesek.
Az egyik barátom, aki ott volt a helyszínen, nemrég épségben visszaért Tokióba.
Azt mondta, hogy a twitterem sokszor adott neki erőt.
Az ott élő rajongóktól nagyon sok üzenetet kapok.
Most tennünk kell valamit.
És, ha csak egy kis időre is csupán, de vissza akarom csalni a mosolyt az arcokra.
Rá kell lépnünk az előre haladó útra, ahol mindenki segítségére szeretnék lenni.
Az ember csodálatos lény.
Ha mindenki kinyújtja parányi kezét, az egy hatalmas, segítő kézzé válik.
Küzdjünk együtt.
Hiszen, ezért tudta már az országunk sokszor újrakezdeni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése