Kikiude ni genjitsu wo tori
A domináns kezedbe veszed a múltat
mou kataude ni doutoku wo kazashi
a másik kezedre díszként akaszd fel az erkölcsöt
Mune no oku ni ai wo tomoshite atama no naka de tenbin ni kakeru
A szíved ontja a szeretet, de a fejedben tedd csak fel a mérlegre
Ussou to shigeru yami no naka
Sűrűvé válik a sötétség
jibun no kage wo kakusu you ni
hogy elrejtsem a saját árnyékomat
Kitanai soroban hajiku oto narihibiku sekai yo tomare
A számológép roppanó hangja, állj meg, visszhangzó világ
Kanjou ha jama ni naru dake no sekai sa
Világ, ahol az érzelmek csak zavarnak
uchikoroshite kure yo
lőj le, kérlek
Tenbin ni kaketa no ha dare?
Ki az, aki mérlegre tette?
Soroban de hajiku no ha dare?
Ki az aki kettétörik a számológépben?
Ha-merun no fuefuki ha dare?
Ki a Hamelni patkányfogó?
Ookami shounen ha ittai dare?
Ki is az a hazug juhász?
Sonna no doudemo ii hodo
Ezek egyáltalán nem érdekelnek
Ima kimi wo aishiteru yo
Most téged szeretlek
Hana yo ima sakihokore
Nyílj ki, pompázz, virág
Boku ni oshiete okure
Áruld el nekem,
ima koko ni ikiru imi wo
mi értelme, hogy itt vagyok,
asu ga kuru wake wo
miért jön el újra a holnap?
Kikiude ni yokubou wo mochi
Domináns kezedben tartod a vágyat
mou kataude ni haitoku wo kakushi
másik kezedben elrejted az erkölcsi romlást
Mune no oku ni ai wo tozaseba
Ha a szeretet szíved mélyébe zárod
atama no naka de seija ga warau
a fejedben kacagnak a szentek
Akichi ni saku kenage na hana
Kietlen földön nyíló bátor virág
Furisosogu hikari wo ubau biru ga sobietachi
A zuhogó fényt ellopják a körbezáródó épületek
Hitobito ha sono biru ni me wo kagayakase
Az emberek szemét elvakítják az épületek
Yagate hana ha kokyuu wo tometa
Végül a virág nem lélegzik többé
Kaze ga tada yasashiku nadeta
A szél kedvesen végigsuhan a tájon
Kaze dake ga yasashiku nareta
Csak a szél suhan végig kedvesen a tájon
Ikiru koto sore ha
Élet, ez olyan,
nani mo mienai yami no naka wo samayou you na
mintha a vaksötétben bolyonganék
Shinu koto sore mo mata yami
A halál megint csak sötétség
Owari ha keshite hajimari de ha nai
A vég sohasem jelent kezdetet
Dakara koso ima yami wo terasu
Éppen ezért a sötétséget felszakító
saikou ni naru you inochi moyase
villanó fénnyé változva égesd el az életet
Kagayaki wo hanatsunda
A csillogást engedd szabadon
Ikiteru akashi hakanaku tsuyoku
Az élet bizonyítékát, elröppenően, erősen
Hana yo ima sakihokore
Nyílj ki, pompázz, virág
Kimi ga oshiete kureta
Te mondtad el, hogy
ima koko ni ikiru imi wo
miért élek itt és most,
asu ga kuru wake wo
hogy miért jön el a holnap
Itsunohika shiniyuku boku ha
Egy napon majd meghalok
Kimi ni nani ga dekiru darou
Mit tudok így érted tenni?
Hi ha nobori hikari wo sosogu
Felkel a Nap és szórja a fényét
towa ni kono sekai ni
mindörökké, erre a világra
Megjegyzés1: A Hamelni patkányfogó... utánaolvastam a dolognak, ez egy német legenda címe. A Hameln (vagy Hamelin) nevű faluban nagyon sok patkány volt, és az 1200-as évek közepe felé érkezett a faluba egy tarka köpenyes idegen, aki azt állította, hogy fizetség fejében eltűnteti az összes patkányt. A falusiak pénzt ígértek neki, a Patkányfogó pedig a bűvös furulyájával elcsalta a patkányokat és a Weser folyóba vezetve őket, elintézte, hogy azok többé ne térhessenek vissza a faluba. A falubeliek azonban megtagadták a fizetséget, ezért amíg mindenki a templomban volt, a Patkányfogó ugyanazzal a bűvös furulyával elcsalta a falu 130 gyerekét. Egy verizó szerint egy barlangba vitte őket, egy másik szerint a folyóba ölte őket, egy harmadik szerint a Koppen hegyre vitte őket és megölte őket; a lényeg az, hogy nem jöttek vissza. A legenda szerint két gyerek éli csak túl: az egyik béna, nem tud lépést tartani a többivel, a másik pedig vak.
A legenda születésének több oka lehet: egy pusztító járvány, és a furulyás testesíti meg a halált, vonatkozhat a tizenharmadik századi gyermek-keresztesháborúk egyikére, vagy egy természeti katasztrófára, amit csak nagyon kevesen éltek túl.
A Grimm testvérek és Johann Wolfgang von Goethe is feldolgozták a legendát. Meg most már valamilyen szinten a MUCC is.
Megjegyzés2: A hazug juhász... Szerintem szinte mindenki ismeri a mesét, mikor a lusta juhász poénból elkiáltja magát, hogy "Farkas, farkas!", pedig sehol semmi. Ezt eljátsza párszor, aztán mikor már valóban jön a baj, és az ordas tizedeli a nyájat, senki nem hisz neki, és egyedül marad a bajban. Ez egy Aesopus-történet, valamint film is készült ezzel a címmel, csak angolul ez másként hangzik, és a film meg aztán egyáltalán nem erről szól. Akit érdekel, angolul: The boy who cried wolf. A film címe: The boy who cried werewolf. Állítólag a filmnek a rajzfilmverziója ment a Nickelodeonon is, én viszont nem élek ilyen rongáló, agyradír szerekkel, így aztán fogalmam sincs róla.
Na, ennyi volt a megjegyzés-részleg.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése